Az új tanév Felfaluban

Az idéni iskolakezdés nagyon eltért a megszokottól a COVID-19 járvány miatt. A hatóságok három kategóriába sorolták a településeket a koronavírusos esetek számát tekintve ezer lakosra számolva, amelyek szerint az oktatási intézmények működnek: zöld (nem veszélyes), sárga (mérsékelt fertőzési kockázat) és piros (nagy fertőzésveszély). Falunkban a zöld forgatókönyv szerint kezdődött a tanév siralmasan kevés diákkal, jelenleg távoktatás folyik.

Újságunk első számában írtuk, hogy a 2012-13-as tanévet a Marosfelfalusi Általános Iskola diákjaként 241 fiatal kezdte, ez a szám a 2020-21-es tanévben 168 lett, ami 8 év elteltével 30%-os csökkenést jelent. Az nagyon sok.

A tanévet 131 diák kezdte román tagozaton (felfalusi, lövéri és erdőszakáli diákok), ebből 19 óvodás, 55 elemi iskolás, 57 gimnazista.

Sokkal rosszabb a helyzet magyar tagozaton, ahol 37 diák kezdte a tanévet: 11 óvodás, 14 elemi iskolás és 12 gimnazista. Elbeszélgettem a felfalusi tanárokkal és tanítókkal a helyzet súlyosságáról, ami a magyar tagozat jövőjét illeti.

Legfőbb oka a létszám csökkenésének az egyre kevesebb gyermek vállalása. A magyar tagozat róvására mennek az egyre gyakoribb vegyes házasságok, ahol majdnem törvényszerűen mellőzik a gyermekek magyar nyelvű oktatását. A másik, és lehet legszomorúbb tény, hogy nagyon sok szülő a felfalusi iskola helyett szászrégeni iskolát választ gyermekének azzal érvelve, hogy jobbak a tanárok, nagyobb létszámú osztályban nagyobb a versengés és így motiváltabbak gyermekeik. Legalább 24 felfalusi magyar gyermek tanul Régenben: legalább 5 óvodás, 9 elemi iskolás és 10 gimnazista. Erről beszélgettem a tanárokkal.

Mivel Felfaluban magyar tagozaton a kis létszám miatt összevont osztályok működnek, a legfőbb tárgyakat tanító tanároknak sincs teljes katedrájuk, így Felfaluban csak katedra-kiegészítésként tanítanak, a többi órájuk általában Régenben van. Így tehát elmondhatjuk, hogy Marosfelfaluban is ugyanazok a tanárok tanítanak, mint a városban. Az óvo- és tanítónők a diákok által elért eredmények szerint semmivel sem teljesítenek a városi kollégáik szintje alatt.

Ami a létszámot és versengést illeti a mindkét környezetben tanító tanárok érzik leginkább a különbséget. Ahol 25-30 diákkal kell foglalkozni egy óra alatt lehetetlen mindenkit aktívan bevonni, mert nem lehet folyton visszatérni ugyanarra a témára, kell haladni a tananyaggal. Így a tehetségesebbek haladnak, a többieknek pedig halmozódnak a hiányosságok. Ha kisebb a létszám, ebből az okból adódó szakadékot a tanár könnyebben kiküszöbölheti, több idő jut a diákokra fejenként. A felfalusi iskola esetében az össze-vont osztályok egy olyan dologra is megtanítják a diákokat, ami szerves része kellene legyen a tanügyi rendszernek: az önállóság. Amíg az egyik osztállyal foglalkozik a tanár, a másik osztály önállóan gyakorlatozhat, majd fordulnak a szerepek és a tanárral helyben ki lehet értékelni az önálló munkát, kijavítani a hibákat.

A Marosfelfalusi Általános Iskola ítéletnapja nagy léptekkel közeledik, legalábbis ami a magyar tagozatot illeti, de megéri, hogy adjunk még egy esélyt annak az intézménynek, amelynek padjaiból orvosok, papok, tanárok, mérnökök, ügyvédek is lettek. Ha veszni hagyjuk iskolánkat, akkor veszni hagyjuk közösségünk jövőjét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük